Csakazértis

Tegnap csak sikerült beiktatni némi fitneszt: 30 perc a gépen, este 11 körül. Nem mondhatnám sikeresnek a tegnapi táplálékbevitelt, inkább elmerültem a depresszióban. Franc aki belevág. Egyedül éreztem magam, és persze a pasiügyek is kínoztak. Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy miért jó az a pasiknak, ha csak úgy eltűnnek. Marhaság, perszehogy értem: kényelmes megoldás, nem kell konfrontálódni, miegymás. A csaj majd rájön, hogy le van építve.  Ilyenkor szépen előjönnek az evésrohamok is nálam - ahhoz képest tegnap még olcsón megúsztam a bulit. A bevásárlás alkalmával vettem egy csomag gumicukrot - anyám borogass! és ezt cirka 10 perc alatt eltüntettem....200 g, olyan 350 Cal/100 g...kurvajó. Utána becsúszott még este a fekete csoki tábla 1/4 része (na ezért veszek fekete csokit, képtelenség megenni az egész táblával...) Na ilyenkor aztán pláne nem szeretem a felállást, és ez szokott oda vezetni, hogy folytatom a falást, szó szerint a rosszullétig. Aki még nem élt át ilyet, annak ez hihetetlen és érthetetlen, aki viszont átélte, pontosan tudja, hogy mi a gyökérről beszélek. TUDOM, hogy elő fog még velem fordulni a dolog, úgyhogy nem ostorozok...az a célom, hogy ha lehet, megússzam a veszélyes termékek vásárlását / a kalória szempontjából spórolósabb szemetet vegyek (a gumicukor spórolósabb a csipsznél meg a tejcsoki-/kekszhegyeknél, amelyekből szintén el tudok tüntetni 1-2 csomaggal 10 perc alatt).

No, akkor a mai tervek.

Reggeli: már volt 5 házt keksz a kávémmal, most van 1 Activia joghurtital és egy banán délig (ez utóbbiak beosztással)

Ebéd: CSIRKEEEEEEEEEE.....mindjárt bepácolom a cs.mellet még kitalálom milyen pácba, de nagy valószínűséggel mustáros-mézes-olívaolajos fürdőt kap majd. Hozzá RÉPAAAAAAAA....egészben párolva a serpenyőben, némi fahéjjal meghintve. Nyam. Desszert: 1 kocka fekete csoki, 1 tálka szőlő

Vacsi: lehet, hogy nem itthon lesz, ez még a jövő zenéje. Ha itthon, akkor koktélparadicsom mozzarellával :)

Fitnesz:

KERÉKPÁR: 2 x 40 perc a városban (látogatóba megyek, de attól még a bringázás az bringázás)

ELLIPTIKUS: iccaka ismét 30 perc, kötelező nyújtással a végén, mert baromi jót tesz, ha rendesen lenyújtok.

Itt a motivációs kép, ma találtam az amcsi edzőcsajszi (jillian michaels) honalpján a fórumban, és eléggé hatással volt rám. Főleg az tetszik benne, hogy kifejezi azt az energiát és erőt és KÉPESSÉGET, amellyel az ember a sporthoz hozzááll....és bizony amellyel egyébként saját magam szoktam marcangolni, lásd a fenti érzelmi evés epizód részletezését. Szóval ÉBRESZTŐŐŐŐŐ sporterő :)

Biza, itt vagyok. CSAKAZÉRTIS :)))))

Jó volt, amikor ide irkáltam - erős motivációt éreztem, és most ismét szeretném érezni...és vállalni is szeretném magam.

Kellene írnom egy "szeretném" listát....nézzük csak:

SZERETNÉM:

- megtalálni magam

- ráérezni a saját hangomra

- vállalni az összes hülyeségem, vagyis mindazt, ami tényleg én vagyok

- boldogabbá varázsolni a mindennapjaim

- elérni a céljaim

- érezni a céljaim, méghozzá elérhető közelségben

 

Készítettem egy jó kis súlykövetőt...a szivárvány végén vár rám az arannyal teli üst, és teknősbékaként száguldok felé...szerintem ez teljesen nyomon követi az ezzel kapcsolatos érzéseim is. A gyökérbe is....januárban még 108 kilócska voltam, most meg 126....hát van ez így. Sőőőőőt, volt már ez így....

Innentől kezdve erőteljesen figyelni fogok az érzéseimre, és ŐSZINTÉN kipakolom ide a frankót....pont leszarom, hogy néha nem nőies a csomagolás.

Ma reggel spenótos rétest sütöttem....kiszámoltam a kalóriákat/hozzávalók:

Ricotta (Galbani)

100 g = 165 Cal

A csomag mérete: 250 g ---->>> 412,5 Cal
_________________________

S-Budget leveles tészta

100 g = 365 Cal

A csomag mérete: 250 g ---->>> 912,5 Cal
________________________

Spar leveles spenót

100 g = 22 Cal

A csomag mérete: 300 g ----->>> 66 Cal
_______________________

Spar light pizzasajt-mix

100 g = 259  Cal (csak fél csomagot haszn)

A csomag mérete: 250 g ---->>> 323,7 Cal
______________________
A kalória összértéke: 1714 Cal --->>> 6 egyenlő részre elosztva: 285,6 Cal / darab

Máris okosabb vagyok. Nos, betoltam egyet indításnak, majd 2 óra múlva még egyet, és egy óra múlva egy újabbat, ebéd ügyén. Ha nekiállok számolni, akkor 856 kalória jön ki. Brrr.... a maradék három darabot már le ia fagyasztottam - az eredeti terv az volt, hogy egy darabot eszek meg reggelire, a többit lefagyi, és majd másik reggelikre lesz belőle ínyencség. No legalább nem az egész tepsit lapátoltam be egyszerre. Egyébként befaltam a maradék paradiót is, szóval adjunk még hozzá lazán 300 kalóriát, és még volt itthon két darab csoki, szóval még 250 kalória....a gyökérbe :)

No valahol el kell indulni, hát én most ezzel indulok el....fő az őszinteség...kurvára kellemetlen élmény leirkálni, hogy mi mindent tömtem már a fejembe...franc. Na EZÉRT kell bloggolni :)

Az a terv, hogy lemászok a Billába akciós zöldségeket meg gyümölcsöt venni. Halat is szeretnék meg marhahúst is / csirkét....amelyik szimpatikusabb lesz. Viszont muszáj visszavenni a fehérjét az étrendbe, mert sokkal jobban járok vele. Snack-nek meg ott van a legelés, az is elég sokoldalú. Estére roston halacskát szeretnék vegyes zöldkörettel...nyami.

Megjegyzem süt a nap, és nem kell sehová se mennem a bringával, hanem itt kell dolgozni a masinánál. Grrr...Jah esti program: DVD-nézés az elliptikus masináról, mozgás közben :)

Nem gyengén....vállban, dekoltázsban, nyak hátsó részén és az arcberendezésen. "Csak" sétáltam és most trikó fazont vettem fel a nagy melegre való tekintettel. Ezen kívül azt képzeltem, hogy napkrém nélkül nem fogok szénné égni. DE. Vettem is napkrémet (utólag....grrrr) és akkor ezt nem játzom el többször, ígérem :(

És igen...tegnap cirka 12 km az erdőben. Azt hittem, hogy egészen konkrétan ottmaradok. A 12 km fele emelkedőn történt - na ott sikerült kiköpni a pájslit és erőteljes szívdobogások közepette anyázni magam a hatalmas súly miatt, amelyet fel kell cipelnem.

A szó szoros értelmében hosszú. Nem érezném ennyire hosszúnak, ha valami kellemes elfoglaltságom lenne...ugyanis akkor minden bizonnyal ultrarövidnek tűnne. Hosszú....kiakadok tőle. Na jó, igen, a pasi is beleszámít....szépen eltűnt a szürke ködben. Egymást követő két napon át nem adott életjelet...ebből persze azt következik, hogy a csendes lekopást választotta, én pedig megkönnyítem neki a dolgot, lévén nem keresem. Baromság. Zavar és rosszul esik. És a fene egye meg, hogy miért alakult ez így....áh....

TEgnap tulajdonképpen mégiscsak jó napom lett. Bevallom, büszke vagyok magamra azért, mert felemeltem a telefont, hogy találkozót beszéljek meg egy kedves jóbarátommal tegnap estére. Közben összejött egy fogorvosi vizit és egy szemészeti kontroll is. A beszélgetés csodákat tett velem - olyan jólesett élőben kommunikálni egy számomra kedves emberrel. Jól éreztem magam...sikerült elkerülni, hogy mélyre csússzak az önsajnálatban a megszakadt kapcsolat miatt. Hát, tegnap volt az első nap,hogy egyáltalán nem kommunikáltunk. Mondjuk annyira nem is lepődtem meg, bár hazudnék, ha azt állítanám, hogy semmilyen szinten nem is vártam a telefonját este... No mindegy. Ennek vége, ez eléggé egyértelmű. Érdekesnek találom, hogy most nem is buzog bennem olyasfajta vágy, hogy legyen ez kimondva nyíltan, félreérthetetlenül...valahogy úgy érzem, erre már régóta készült a fiú, és lég nagy erőfeszítést igényelt részéről, hogy telefonon levezesse nekem, hogy miért is nem megy ez így tovább. Remélem sikerül rendbe tennie a dolgait....én már rájöttem arra, hogy a csodát hiába várom; nekem kell mozdulni, ha rendet akarok magam körül. Tegnap megírtam egy csomó emilt, és ma reggelre már jött is egy számomra fontos válasz: a hangszertan-tanárnő vizsgára enged majd kivételesen...mivel ugyebár nem látogatom az órákat, simán elküldhetne a rákba. Szóval vizsgázhatok...szuper...akkor letudom a diplomához szükséges maradék két tárgyat, és jövőre ezzel már nem kell foglalkoznom. Most dolgoznom kellene, de elég lusta vagyok hozzá. Azon töröm a fejem, hogy vizitálni kellene a konditeremben; az átmozgatás sokat segítene rajtam testileg és lelkileg egyaránt. Az a tény, hogy most mindenhová biciklivel megyek, szintén sokat segít. Igyekszem azért több időt tölteni a friss levegőn. NEM ébresztett fel a fogam sem....naná, mivel tegnap halálra ítéltetett, és megbeszéltem hétfő reggelre egy időpontot a szájsebésszel még szép, hogy megijedt a fog, és NEM fáj :D

Ahoj napló.....szóval az van, hogy tele a kiscipőm lábbal. Amikor hajnali négykor mesmeg felébresztett a germó bal felső hatoskám, eszembe jutott, hogy klassz lenne kiírnom magamból a felgyülemlett hulladék egy részét. Az egész nyilván úgysem megy. Hétfőn kihúzzák a fogam - hurrá. Jónéhány nap haladékott kapott a drága meg mindenféle kezelést, de jobb lesz ez így. Most nem fáj - majd megint hajnalban... Ma este szemészhez is megyek - ott legalább nem várható húzás (asszem :) )

Szóval....eltűnök a világ elől cirka két hónapra, erre mindenki terhes vagy szül vagy éppen szült. Azt hiszem elszaladok venni egy tesztet, hátha véletlenül szeplőtelenül fogantam, és így csatlakozhatnék a klubba. Teljesen lemaradok mindenről.

A jó fene egye meg.

Tegnap este megintcsak belehúztam....magamba tömtem cirka 1500 kalóriát. NEM, nem fogom leírni, hogy mit, de leginkább csokoládét (amit ajándékba vettem). Na jó, utána nyomtam 35 percet a gépen, elég hardcore fokozaton, úgyhogy a kalóriák felét legalább ledolgoztam. Ma salátáztam / müzliszeleteztem / eddig jó voltam. Ma este már nem lesz veszély, mert megyek HOZZÁ, úgyhogy nem lesz depizés. Nyomaszt a munkám, ez persze hatással van az éneklésre is; ott sem tudom magam elengedni. Most indulnom kell a próbára, de nincs kedvem. Na jó, mondjuk leginkább azért nincs kedvem, mert azt az időt, amit gyakorlásra kéne fordítanom, a melóra fordítom, ergo semmivel sem tudok többet mutatni mint múlt hét pénteken, sőt..... Klassz kis 22-es csapdája ez. Francom. Ráadásul tegnap este vettem buszjegyet sokér' mert nem tudtam, hogy ma már nem fognak sztrájkolni - tele a hócipőm. Grrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr.

Tegnap erőteljes buktaszag terjengett nálam, mivel pontosan azt a vakmerő/esztelen/botor/teljesen spontán/megállíthatatlanul feltörő cselekedetet hajtottam végre, melynek elkerüléséről pont tegnap regéltem. Bizony, magamba tömtem 230 grammnyi tejcsokoládét. Amikor kimentem érte, szinte sikítottam belülről, hogy nem kellene, de aztán sikeresen elnyomtam a bennem ordibáló jobbik énem, és rávetettem magam a zsákmányra. Igen, valahogy így érezheti magát a drogos, amikor hosszabb idő után anyaghoz jut. A végén még lelkifurdalásom sem volt, jól éreztem magam. Na persze, pont erről írta Dr. Gould, hogy "food trance". Az hát. Már tegnap este ide akartam pöttyinteni a kihágásom, de aztán mégis inkább ma reggelre hagytam. Ma reggel azért már szégyellem magam, és igyekszem a tanulságot levonni: a gépre kellett volna ráugrani, nem a csokira. A depim legnagyobb részben az szokta okozni, ha nem mozgok eleget. Klassz, hogy erre ismét rájöttem. Szóval ma mindenképp több átmozgatás lesz, és okosabban közelítek majd a támtörő rohamokhoz is. Tegnap este nem nyertem. Ma ismét nekifutok a projektnek, és ma jobban sikerül.

Eddig jó vagyok :) Pontosan terv szerint haladtam a táplálékbevitellel. Itt csücsül az orrom előtt egy bögre frissen főzött gyümölcstea, melybe már némi tej is került. Az ebéd fenséges volt. Jelentem felturbóztam a dolgot egy teáskanálnyi ketchuppal és egy petrezselyemkockával - semmilyen egyéb öntet nem került rá. A zöldség párolásánál felhasználtam egy teáskanálnyi olívaolajat, úgyhogy a salátalevelekre már nem járt külön semmi sem. Jól vagyok, és tudatában vagyok annak, hogy ma este már csak egy kisebb adag salátát fogok enni és kész. Holnap este megintcsak spenót lesz a menü sajttal, a löncsön pedig még gondolkodom, bár a tonhalas történet jól hangzik, hiszen van egy natúrjoghurt is a hűtőben. Hűha, úgy tűnik elkezdtem előre tervezgetni :)

Hát kérem, indul a NAGYBÖJT! Ez nem olyan, mint a "nagy fogyás", mert ezt már kissé régebb óta űzik a katolikusok. A hatás könnyen lehet fogyás is a lelki épülés mellett, bár kissé blaszfémikusnak érzem, hogy összekössem a nagyböjtöt és a fogyást ilyen analógiával. Nincs szándékomban fogyókúrává degradálni a nagyböjtöt, de ma valahogy mégis bevillant, hogy akár segítségül is hívhatnám ezt a negyven napot az életmódszerem fenntartására és megerősítésére. Már volt ilyen próbálkozásom évekkel ezelőtt, sőt, talán azt is kijelenthetem, hogy már legalább 10 éve minden évben próbálkoztam, de sohasem gondoltam komolyan, és mint ilyen, jól meg is dőlt a rendszer. A mai nap különleges, úgymond szigorú böjti nap, amelyen a katolikus előírások szerint csupán háromszor lehet enni, és egyszer jóllakni, és persze tartózkodni kell a hús fogyasztásától. Még egy ilyen nap van: a nagypéntek. Szóval, kérdem én....milyen fogyókúra az, ahol két napra koncentrálsz, és a többin pedig kisebb-nagyobb mondvacsinált okokra hivatkozva, nagyobb lelkifurdancs nélkül zabálsz? Szóval nem oké. A lelki fejlődés így enyhén szólva dugába dől, a leadni kívánt kilók száma pedig fájdalmasan stagnál, avagy hajlamos növekedni is. Ma hamvazószerda van, a nagyböjt kezdete...hogyan csináljam ezt végig okosan? Arra is gondoltam, hogy a 40 nap során pl. egyáltalán ne egyek húst....ez amiatt nem nyerő, hogy a hús az egyik alapvető fehérjeforrásom lehet. Ám van pótlék is, mint ahogy azt az elmúlt 2-3 napban cselekedtem: észrevétlenül nem ettem húst, viszont több sajtot fogyasztottam. Hm, ma reggel azt írta az egyik ismerősöm, hogy "ne feledd, mától kenyér és víz"...na persze, méghogy én kenyeret egyet!!! Még csak az kéne :) Itt küzdök a szénhidrát minimalizálásán, és kenyérrel tömnének :) Na jó, szóval viccen kívül elgondolkodtatott ez a nagyböjt. Nem akarok változtatni, csak megerősödni - ez így talán ésszerűbb hozzáállás. Nem 40 napig akarok ügyes lenni, hanem 40+x-ig ahol x=életem hátralévő napjainak számával. Egy szigorú fogyókúrát NEM lehet egy életen keresztül folytatni...ésszerű megoldásra van szükség.

Nem is véletlen, hogy "Gunpowder Green Tea" néven fut. Egyrészt úgy néz ki, mintha egy csomó sörét lenne a dobozban, másrészről ÜT... A tegnapi nap legnagyobb tanulsága: NE igyál zöld teát este 6-kor, ha szeretnél már 11 körül ágyba térni és aludni. Megkíséreltem az alvást...éjfélkor még mindig forgolódtam. Fél 1 körül elkezdett tűrhetetlenül korogni a gyomrom. Szuper. Akkor felkeltem, és ittam egy fél pohár tejet (a bögrébe öntött tejet vízzel engedtem fel, így gazdaságosan előállítottam a zsírszegény verziót), egy szelet hamletet egy kis szelet sajttal, majd megettem egy light joghurtot. olvasgattam. Fél kettő körül megkíséreltem az alvást, és ezúttal sikerült. Ma kicsit okosabban intézem a teázást délután. Ma reggel szintén egy szelet hamlettel indítottam, hozzá egy kis darab light Gouda. Utána megettem egy fél almát, majd nem olyan régen egy müzliszeletet. Jaj, nagyon finom ez a vörösáfonyás müzliszelet, igazi jutalomfalat így délelőtt. Továbbra is teázgatok, teázgatok. Tegnap fel-fel ugráltam a gépemre tekerni egyet, de igazán nagy edzés nem volt; ezt ma estére tervezem. Örvendezek annak, hogy tegnap nem faltam be a maradék Kinder Buenót, és nem vetemedtem egyéb jellegű falásra sem, holott a depim jelen volt. Ez a bloggolás tényleg sokat segít - jó kis kapaszkodó. Ha az ember eltervez valamit, könnyebb betartani. Tegnap este többször jutott eszembe, hogy megehetnék még ezt-azt, de utána azonnal bevillant a terv, amit ide leírtam, és ennyi elég is volt. A most megevett müzliszelettel kihúzom délig, és akkor jön a tonhalas salátagyönyör. Szerintem este már megint spenótot fogok enni, mert annyira finom volt a tegnapi adag. Sőt, az is lehet, hogy elzarándokolok még egyszer a Pennybe vásárolni az akciós spenótból újabb három dobozzal. Nos, ma tehát cirka 300 kalóriánál tartok, ami jó eredmény; az ebédke 400 körül lesz, és majd a spenótos gyönyör szintén hozzáad ennyit. Délután eszem meg az alma másik felét, és persze majd kapok tejeskávét is. Lájf iz gúd.

Az ebédet egy kisebb adag tejeskávé követte, majd elhúztam próbára. Pozitívnak kellene lennem, élveznem kellene a fejlődést, de valahogy nem megy... Annyira nehezen viselem a váltást a munka és a művészi fejlődés között, hogy az valami hihetetlen. Azt hiszem leginkább azért vagyok "depis", mert érzem, hogy most megint meg fogok állni, és nem tudok tovább haladni az utamon. Mert dolgozni kell. Mert pénzt kell keresni. Grrr...tetves pénz. Komolyan csak eszköznek tekintem, és rosszul érint, hogy a számláim kifizetéséhez pénzt kell előteremtenem, méghozzá olyasmivel, amely elveszi az energiáimat attól, amire szánni szeretném. Jó, tisztában vagyok vele, hogy az emberek 99%-a ilyen problémákkal küzd, de ezt most itt az én blogom, tehát nyavalygok, ahogy nekem tetszik.